Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 16.01.2008
Tematica: legea învăţământului – predarea limbii române ca a doua limbă
Categoria articolului: reportaje
Titlul articolului: Garanciaigény az anyanyelvű oktatásra
Acces online: https://umsz.manna.ro/index.php?menu_id=2102&cikk=52326


A román nyelv nem anyanyelvként történő tanítását kéri a kisebbségi oktatásban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, valamint a diákszervezetek és a pedagógusok

„Érettségin, amikor a román diák románból – anyanyelvéből vizsgázik –, akkor a magyar is anyanyelvével kéne kezdje az érettségit“ – fogalmazott Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.

Az RMPSZ vezetője szerint az új tanügyi törvény sok részét csak formailag módosították, tartalmilag nem. Úgy véli, a román nyelvet sajátos program és sajátos tanterv szerint kell tanítani a nemzeti kisebbségeknek.

Konkrét érvekkel „szálljon be” a nép

Balázs Lajos, a Sapientia egyetem tanára a Hargita megyei javaslatgyűjtő tanácskozáson elmondta, tanszéke kidolgozott egy alternatív tantervet is, a román nyelv mint nem anyanyelv oktatására az V–VIII. és IX–XII. osztályok számára.

A törvény ellentmondásossága abban rejlik, hogy míg biztosítja az anyanyelven történő tanulás és vizsgázás lehetőségét, a vizsgáztatás alkalmával a kisebbségi tanulóknak eggyel több megmérettetésen kell részt venniük. Ha cikkelyenként konkrét érvekkel ellátott, és alaposan kidolgozott javaslatokat nyújtanak be a tanügyminisztériumba, „jobban elérhetjük célunkat” – fogalmazott Lászlófy.

A tanárok jogállása és bére is vita tárgya

A tanárok fizetésemeléséről, kollektív munkaszerződésről és egyéb juttatásokról tárgyalt tegnap Cristian Adomniţei miniszter a szakszervezetekkel. Jelentős béremelés a kezdő tanároknál lehetséges. Minderről jövő héten tárgyal újra a szaktárca. Az oktatók bérének törvénye kiegészíti a közvitára bocsátott tanügyitörvénycsomagot – tájékoztatott Cătălin Croitoru, a FEN országos tanügyi szakszervezet elnöke.

Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes az ÚMSZ-nek elmondta, a megyében a legtöbben azt kérik, a törvény nyújtson garanciát arra, hogy a magyar gyermekek nem anyanyelvként, hanem idegen nyelvként tanulhatják a román nyelvet.

Megyeszinten összesítik a javaslatokat

A minisztériumi honlapra meglehetősen kevés beérkező javaslat miatt a tanügyminiszter minden megyében tanácskozásokat szervez, minisztériumi képviselettel, a közvitára bocsátott tanügyi törvénycsomag kapcsán. A nyilvános tanácskozásokon pedagógusok, a helyi és megyei önkormányzatok képviselői, a szakszervezetek, civil szervezetek, szülők, diákok, újságírók is részt vehetnek.

A Hargita Megyei Egyeztető Tanács ülésén elfogadták azt a dokumentumot, amely tartalmazza a tanügyi törvényre vonatkozó észrevételeket, hangsúlyosan kiemelve a román nyelv nem anyanyelvként történő oktatására tett javaslatokat.

Ugyanakkor Antal István és Asztalos Ferenc képviselők azt javasolják, amennyiben a tanügyitörvény-tervezet módosítására benyújtott javaslatot a miniszter még parlamenti vitára bocsátás előtt nem fogadja el, a várható vita időtartama alatt a tanulók és szülők segítségével és parlamenti jelenlétével kíván a Hargita megyei RMDSZ nyomatékot adni kérésének.

A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium igazgatónője, Szabó Zsuzsa elmondása szerint a református gimnáziumok tavaly decemberi találkozóján kidolgoztak egy javaslatcsomagot, amelynek legfontosabb eleme, hogy a tanügyi törvény garantálja az egyházi iskolák állami finanszírozását, hiszen a mostani jogszabály csak a tanárok fizetését biztosítja.

Diákok is kérelmeznek

A Kovászna Megyei Diákönkormányzat és az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezete is megfogalmazta az új közoktatási törvényre vonatkozó javaslatait, melyek közt szerepel a román nyelv és irodalom speciális tankönyvek és programok alapján történő oktatása a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákoknak. Ugyanakkor a tankönyvek és érettségi tételek lefordítása a nemzeti kisebbségek nyelvére időben és fennakadások nélkül történjék.

A javaslatok között áll az is, hogy a líceumba való bejutás egyetlen elbírálási feltétele az iskola által megszervezett felvételi vizsga legyen, kiiktatva egyéb megmérettetési vizsgákat.

Továbbá, a tanterv mennyiségi csökkentése: legtöbb 10-12 tantárgyat oktassanak, I–IV. osztályban legtöbb 4, V–VIII. osztályban legtöbb 5, középiskolában legtöbb 6 óra legyen naponta. A diákszervezetek kérik, hogy a megyei tanügyi igazgatóságok a megyei tanácsok alárendeltségében működjenek, hiszen a tanfelügyelőségek minisztériumi hatáskörben való tartása arról árulkodik, hogy nem óhajtják végrehajtani a valós decentralizációt.

Végül a javaslatlistán szerepel az állami oktatási támogatás („gyerekpénz”) létjogosultsága minden iskolát látogató diák számára, azoknak is, akik betöltötték a 18. életévüket.

Mindezzel a diákok a tanügyi rendszer stabilitását szeretnék elérni, azt, hogy a reform bevezetésének első évében minden oktatási típus és ciklus számára legyenek ezek ismertek, minden oktató és tanuló számára.

A tanügyi törvényről egyeztetnek az egyházak

A tanügyi törvényhez kapcsolódó, a felekezeti oktatást érintő javaslataikról egyeztettek tegnap Kolozsváron a történelmi egyházak képviselői. Gál László gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyei főtanfelügyelőtől megtudtuk, a résztvevők a vallásolimpiák kérdéséről is tárgyaltak.

„Míg az ortodox egyház olimpiái hivatalosan elismert tantárgyversenyként szerepelnek, a magyar egyházaknak meg kell találniuk a magyar vallásolimpiák hivatalos elfogadtatásának lehetőségeit” – magyarázta lapunknak Gál. Tájékoztatása szerint az egyházak az egyeztetést február 17-ig, a javaslatmegtétel határidejéig folytatni kívánják.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.